Bármilyen szemszögből is közelítjük meg, az önkéntesség egy nagyon izgalmas téma. Ezt bizonyítja be az Erasmus+ projekt keretében végzett, öt országra (Spanyolország, Portugália, Bulgária, Franciaország, Magyarország) kiterjedő kutatás, melynek hazai eredményeit az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának egyetemi docense, Garai-Fodor Mónika ismertette a Polgári Szemlében. A tanulmányban az önkéntességet motiváló tényezők és az értékrend összefüggését vizsgálják a hazai Z generáció körében. Mi motiválja ezeket a fiatalokat arra, hogy részt vegyenek önkéntes programokban?  

A pro bono lényege, hogy fiatal egyetemisták, a vállalati szakemberek irányítása mellett, önkéntes munka formájában támogatnak nonprofit szervezeteket meghatározott szakmai kérdésekben, projektekben. Ez egyaránt számos előnnyel jár az egyetemek és a munkaadó vállalatok számára.

(Garai-Fodor)

Generációs marketing és pro bono

A generációs marketing alapkoncepciója szerint minden generációnak, így a Z generációnak is megvannak a sajátosságai. Ők az első globális nemzedék, akik ugyanazon a kultúrán nőttek fel, ugyanazt a zenét hallgatják, ugyanazokat az ételeket szeretik, a nyelvi eszköztárukban a modern technikák, az online világ dominál. A Z generáció egyik legfontosabb tulajdonsága az élménykeresés, amely az életük minden területén, a hobbiválasztástól és a munkahelyválasztásig rendkívül meghatározó. Ez a fajta motiváció hatással van a szakmai tudástranszferen alapuló, speciális önkéntes tevekénységre, a pro bonora. Bár korábban főként a jogi világban használták a kifejezést, a generációs marketing is átvette és használja a munkáltatói márkaépítés aspektusából. 

A kutatás

Magyarországon összesen 840-en töltötték ki a zárt kérdésekből álló kérdőívet. Az eljárás hólabda mintavétellel készült, a szűrőfeltétel az volt, hogy a kitöltő a Z generáció tagja legyen. A kitöltők 52%-a nő, 48%-a férfi volt, a lakóhelyük szerinti megoszlása alapján pedig az látható, hogy a többség (55%) fővárosi lakos.  A legmagasabb iskolai végzettség tekintetében a válaszadók között abszolút többségben volt (72,8%) a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya. 

A kitöltők többsége még nem vett részt önkéntes tevékenységben (42,2%), de azok, akik már igen, főként gyermekprogramokban (30,4%), vagy az állatokon segítő és a rászoruló embereket támogató kezdeményezésekben vállaltak szerepet (26%). A fő motivációjuk a meglévő képességük és tudásuk fejlesztése, valamint új kompetenciák és tapasztalatok megszerzése volt. Erősen megjelenik ebben az individualizmus, vagyis, hogy a fő mozgatórugó öncélú – önmegvalósítás, önmaguk fejlesztése, készségeik bővítése. A kutatás összefüggést mutat a Z generáció értékrendje és a motiváció között.

Kérdés, hogy ez az erős individualizmus, ami jellemzi a Z generáció tagjait hosszú távon hogyan fog hatni az emberi kapcsolatokra? Hogyan lehetne őket motiválni arra, hogy ne öncélúan gondolkozzanak és legyen közösségi szemléletük? 

A szerző: Benda Fruzsina

Forrás:

Garai-Fodor Mónika: Az önkéntességre motiváló tényezők és az értékrend összefüggése a hazai Z generáció körében, Polgári Szemle, 16. évf. 4–6. szám, 2020, 298–305., 

https://polgariszemle.hu/aktualis-szam/185-muhelytanulmanyok/1123-az-onkentessegre-motivalo-tenyezok-es-az-ertekrend-osszefuggese-a-hazai-z-generacio-koreben Letöltés dátuma: 2020. március 12.

Kép: https://republicgroup.hu/archivum/10-tipp-z-generacio-eleresehez