2020-ban jelent meg a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja (CHERD Hungary) kiadásában Markos Valéria oktatáskutatási tanulmánya „Úton a felelős állampolgári lét felé - az Iskolai Közösségi Szolgálat közvetlen és közvetett hatásai” címmel. A monográfia célja az volt, hogy több szempontból megvizsgálja a diákok tapasztalatait a 2012-es tanévben bevezetett iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) kapcsán. A téma korábbi kutatásaihoz képest újszerű a szociológiai szempontú megközelítés, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen szociokulturális, környezeti és egyéni tényezők befolyásolják a közösségi szolgálat iránti attitűdöket.

A vizsgálat egyik megállapítása, hogy a közösségi szolgálathoz fűződő attitűdöt nagyban befolyásolja a tanulók viszonya a célcsoporthoz. A kutatás során több, mint 600 végzős középiskolás vett részt fókuszcsoportos interjúkban, és töltött ki kérdőívet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye összesen 30 középiskolájában. A diákok önkéntes válaszadásain alapuló kutatás szerint a diákok 44,5%-a megszerette, 5,6%-a nem szerette meg a választott célcsoportot, 49,9%-a pedig közömbös maradt. Azon diákok számára jelentett pozitív élményt a szolgálat, akik megszerették a célcsoportjukat, és ugyanezen csoport diákjai érezték leginkább úgy, hogy valódi tapasztalati tanulást szereztek az 50 óra során.

kép forrása: pexels.com

Érdekel, hogy milyen vonások jellemzik ezeket a diákokat?

A kutatás eredménye azt mutatja, hogy a nemek közül a lányok szignifikánsan jobban szerették meg a választott célcsoportot. Megyei bontásban az látható, hogy legpozitívabban a szabolcsi fiatalok vélekedtek a célcsoportokról, és itt a legalacsonyabb azok aránya, akik nem szerették meg a célcsoportot. A hátrányosabb anyagi háttérből érkezők pozitívabb célcsoporti kapcsolatokról számoltak be, továbbá az is megállapítható, hogy átlag feletti kulturális tőkével rendelkeztek azok a diákok, akik megszerették a célcsoportjukat. Az individuális vallásosság és a közösségi vallásgyakorlás szempontjából az derült ki, hogy akik az átlagnál gyakrabban imádkoznak, illetve járnak templomba, azok megszerették a célcsoportot, míg akik átlag alatti gyakorisággal, ők közömbösek maradtak, vagy nem kedvelték meg őket.

Összességében az látható tehát, hogy a lányok, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők, a rosszabb anyagi helyzetűek, a nagyobb saját kulturális tőkével rendelkezők és a vallásosak nagyobb eséllyel alakítanak ki pozitívabb viszonyt a célcsoporttal, vagyis számukra várhatóan pozitívabb és eredményesebb lesz az iskolai közösségi szolgálattal töltött idő.

A szerző: Gömöri Dóra

Ha kíváncsi vagy arra is, hogy mely önkéntes területek a legnépszerűbbek a diákok között, hogy hozzájárul-e az IKSZ a demográfiai és társadalmi státuszkülönbségek csökkentéséhez, illetve hogy várhatóan növekedik-e a diákok jövőbeli önkéntességi hajlama, civil és közéleti aktivitása az IKSZ hatására, akkor figyelmedbe ajánlom Markos Valéria könyvét, amely az alábbi linken érhető el: http://mek.oszk.hu/21000/21006/21006.pdf

 

Forrás:

Markos Valéria (2020): Úton a felelős állampolgári lét felé, az iskolai közösségi szolgálat közvetlen és közvetett hatásai, http://mek.oszk.hu/21000/21006/21006.pdf