Consuelo Fernández Manchego tanulmánya öt (afrikai, ázsiai és latin-amerikai) közösség vizsgálatán keresztül tárja fel, hogy önkéntességgel miképp lehetséges előmozdítani a nemek közti egyenlőséget. Betekintést ad a nők képessé tételének fontosságába, hogy miképp segíti elő az önkéntességbe való bevonás a nők ellenállóbbá válását és ezáltal társadalmi státuszuk javítását, megbecsülésüket.
A kutatás szerzője vallja, hogy az önkéntesség, mint a társadalmi befogadás potenciális ösztönzője képes támogatni a nemek között fennálló egyenlőtlenségek csökkentését, hatásainak enyhítését. Az önkéntesség új lehetőségeket nyithat meg az emberek számára. Például az önkéntesség bővítheti a nők választási lehetőségeit és szerepeit azáltal, hogy biztosítja számukra a társadalmi hálózatokat és hozzáférést olyan készségekhez és támogatáshoz, amelyeket egyébként képtelenek lettek voltak elérni.
Kapcsolódás, önszerveződés, készség- és tudásmegosztás, bizalom és szolidaritás útján a nők segítik egymást és magukat is az önkéntességgel. A megfigyelések tanulsága az volt, hogy a nők konkrét célok köré szerveződése lehetővé tette számukra, hogy kreatív és dinamikus módon adjanak alakot erőfeszítéseiknek és cselekvéseiknek. Ezzel a folyamattal elő tudták mozdítani a kölcsönös támogatást, tanulást és tapasztalatátadást. Potenciáljuk felismerését és lehetőségeik kiaknázását is elősegíti az önkéntesség, mindazon túl, hogy jogaik tudatosítását és érvényesítését is előtérbe hozza.
A tanulmány rávilágít arra is, hogy a nők hozzájárulásai ellenálló képességük építéséhez különösen hangsúlyosan hatnak törékeny közösségekben. Kimutatták, hogy a leginkább fenntartható gyakorlatok azok voltak, amelyeket a nők maguk facilitáltak, szerveztek és irányítottak. Ilyen módon saját közösségük igényeire saját válaszokat tudnak adni, sajátjuknak érzik a kezdeményezés
vívmányait, és elkötelezik magukat irántuk.
A kutatás másik lényeges megállapítása azonban az, hogy a nők önkéntességben való részvétele sok szempontból akadályoztatva lehet. Hagyományos nemi normák és kapcsolatok, valamint a hatalom, a hozzáférés és az erőforrások egyenlőtlen elosztása korlátozhatják mindmáig a nők önrendelkezését és ezáltal önkéntes szerepvállalását.
A nők pozíciója a családban és a reproduktív szférában szintén limitálhatja esélyüket arra, hogy aktívan részt vállaljanak a közösségük rezilienssé tételében önkéntesség útján. Praktikusan ez abban nyilvánul meg, hogy képtelenek időt szakítani erre a már meglévő temérdek fizetetlen, gondoskodói szerepkörök és feladatok ellátása mellett. A tanulmány figyelmeztet, hogy az önkéntes munka különösen deprivált, törékeny helyi közösségekben képes újratermelni, megerősíteni és fenntartani a nemek közötti egyenlőtlenségeket.
A szerző: Csillag Eszter
Forrás: Consuelo Fernández Manchego: The role of gender in VOLUNTEERISM FOR COMMUNITY RESILIENCE
https://www.unv.org/sites/default/files/SWVR_role%20of%20gender_2019.pdf